Terepmodell készítése egyszerűbben

Terepmodell készítése egyszerűbben
Rák Olivér, Etlinger József

Modellezők sokszor ütköznek abba a problémába, hogy a terepmodell elkészítésének ideje vetekszik az építmény modellezési idejével. Létezik egy módszer, amely megkönnyítheti a dolgunkat. A megoldás az X, Y és Z koordináták alapján történő automatikus terep generálása. Régóta létezik a tervezőszoftverekben ez a lehetőség, de ahogy tapasztaljuk, a tervezőirodák nagy része nem ismeri, és még sosem használta ezt a funkciót. Magyarországon a két legelterjedtebb építészeti modellezőszoftvert vizsgáltuk, az Autodesk Revit 2019-et és Graphisoft Archicad 20-at. Mindkét program képes automatizáltan elvégezni a feladatot, de természetesen kissé eltérő módon. Az eljárás megértésének könnyítését képekkel támogatjuk.
Vizsgáljuk meg először a Graphisoft Archicad 20 termékét. A parancs programon belüli pozíciója a „Fájl” menüpont alatt, az „Együttműködés” fülön található. A „Felületháló készítése geodéta adatokból…” parancsot kiválasztva juthatunk el a fájl kiválasztásának felületére.
 
A fájlok beolvasásánál kétféle típus közül választhatunk a .txt és az .xyz. Javasoljuk a .txt fájlformátum alkalmazását, mivel az Archicad könnyebben kezeli, viszont nagy odafigyeléssel szükséges elkészíteni, mert ez meghatározza az automatizált folyamat sikerességét.


Txt fájlok felépítésénél javasoljuk az általunk alább leírt elkészítést, annak érdekében, hogy az importálás hiba nélkül működjön. Az elválasztási módozatok közül a szóköz ( ) és a vessző (,) működik, míg a koordináták tizedeseinek elválasztására minden esetben pont (.) szükséges. A sorszámozás nem szükséges, de nem jelent problémát a program számára, ha ezt is tartalmazza a fájl. A legfontosabb, hogy a Z koordináta alkossa a legutolsó oszlopot, különben a modell elfordult pozícióban generálódik.

Az importálás következő ablakában megadható a geodéziai egység, majd az elhelyezés, ahol választhatunk „Grafikus megadás” és „Eredeti helyre” között. A grafikus megadás esetén a modellbe betöltődött terep kattintással helyezhető el, míg az „Eredeti helyre” a koordináták szerinti pozícióba helyezi az elemet. A „Nagyítás az új felülethálóra” parancs annyit jelent, hogy a nézetablakunk a lehelyezés pontjára ugrik, így nem kell keresgélnünk a felülethálónkat. Beállíthatjuk még a tengerszint feletti magasságát az elhelyezendő elemnek, így tökéletesen koordinátahelyes modellt tudunk már az importálás folyamán előállítani.
 
 
Utolsó lépésként a modellelem lehelyezésre került a megadott pozícióban, a terepünk elkészült. A lejtések és magassági pontok mind a felmért állománynak megfelelő módon generálódnak az automatizált folyamatnak köszönhetően.

Az Autodesk Revit 2019 szintén képes beolvasni a terepet automatizált módon. A „Massing & Site” fülön található „Toposurface” parancsot kiválasztva aktiválódik a „Modify/Edit Surface” fül, ahol a „Create from Import” lehetőségnél a „Specify Points File”-t kiválasztva hozhatjuk létre a terepet az előző programhoz hasonló módon. A felugró ablakban két fájltípus közül választhatunk: .csv és .txt. Ebben az esetben is a .txt lehetőséget ajánljuk, mivel ezen típusú fájlok szerkesztése (amennyiben szükséges) egyszerűbb.
 

Ha megnyitottuk a fájlt, a következő ablakon kiválasztható a mértékegység, amelyben a koordinátákat értelmezni kell. Ezt követően a terep automatikusan generálódik a txt alapján. A Revit koordinátahelyes pozícióban helyezi le az elemet, ami később természetesen módosítható.
 

Fontos, hogy a felületháló külső határolópontjait mindkét program összeköti, ami lehet, hogy a valóságot nem tükrözi, viszont szinte minden esetben elfogadható így is a végeredmény.

A felülethálók automatikus generálása szoftverek segítségével időt és energiát spórolhat meg számunkra. A felületek algoritmusok alapján képződnek, melyek bázisát a meghatározott x,y és z koordináták jelentik. Általában elmondható, hogy a geodéták képesek számunkra a .txt formátum előállítására, így ez a lehetőség jól alkalmazható bármely esetben. Fontos megjegyezni, hogy az így létrejött elemek, bár az előállítási folyamatot gyorsítják, a hardweres követelményt növelik. Természetesen ennek korrigálására is van lehetőség, melyet egy következő bejegyzésben fogunk bemutatni.